BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KLÍMASTRATÉGIÁJA

A globális klímaváltozás korunk egyik legjelentősebb kihívása, amely közvetlen és közvetett módon a társadalom életére jelentős hatással van. A kibocsátások jelentős csökkentésére és a már jelentkező és jövőbeli hatásokhoz való alkalmazkodásra egyaránt nagy hangsúlyt kell fektetni. A klímaváltozás ugyan globális folyamat, azonban a hatások kezelése helyi feladatokban jelentkezik. A várható változásokhoz való alkalmazkodást a helyi viszonyok határozzák meg, azonban a sikerességhez fontos, hogy a helyi stratégia integrálható legyen a fővárosi, nemzeti és globális rendszerekbe.

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata a KEHOP 1.2.1 projekt1 keretében készítette el klímastratégiáját. A pályázati feltételek szerint a Klímastratégiát a Klímabarát Települések Szövetsége megbízásából a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztálya gondozásában készült Módszertani Útmutató2 (továbbiakban: Módszertan) alapján kell készíteni.

Jelen Klímastratégia párhuzamosan készült a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségének módszertani útmutatója alapján elkészített, 2030-ra szóló Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervével (Sustainable Energy-Climate Action Plan, SECAP, a továbbiakban Klímavédelmi Akcióterv), amelyet Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2020. december 16-i egyeztetésen megvitatott, majd ezt követően a Polgármester 964/2020. számú határozatában elfogadta. A Klímavédelmi Akciótervben Erzsébetváros vállalta, hogy 40% kibocsátás-csökkentést ér el a mitigációs intézkedések eredményeképpen és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképesség erősítése céljából adaptációs akciótervet és kapcsolódó intézkedéseket dolgozott ki.

Erzsébetváros klímastratágiáját itt olvashatják el

Klímastratégia Erzsébetvárosban - Eszik vagy isszák?

Erzsébetváros is egyetért azzal, hogy helyi szinten is van sürgős tennivaló a klímavédelem terén: a képviselőtestület 399/2019. (XII.18.) határozata kihirdette a klímavészhelyzetet, és az önkormányzat elkészítette a kerületi Klímastratégiát és a Klímavédelmi akciótervét.

Tegyük tisztába: a klímaváltozás nem a Föld bolygó létét fenyegeti, hanem bennünket, az itt élő embereket, a mi életkörülményeinket teszi sokkal rosszabbá, ha nem egyenesen elviselhetetlenné. Rajtunk kívül pedig az élet más formáit veszélyezteti, elsősorban az állatok sok fajának kihalását hozhatja, és hozza már most is. Tegyünk ellene! Egyénenként és közösen.

A globális felmelegedést az üvegházhatású gázok túl nagy mennyisége – ezen belül is a széndioxid és a metán – okozza, tehát ezek kibocsátását kell leginkább csökkenteni, igen, itt helyben is.  

Egy nagyvárosban a klímaváltozás legtöbb szenvedést hozó hatásai a túlmelegedés, szárazság, és a hirtelen lezúduló, szokatlanul bő csapadék, a korábban nem tapasztalt mennyiségű árvizek. Ezekben már az elmúlt években is volt részünk. Úgy kell átalakítanunk a lakásunkat, utcáinkat, hogy ezekkel a hatásokkal szemben enyhet, védelmet nyújtsanak.

Új szemléletre van szükségünk, meg kell tanulnunk új rutinokat is, és ezt a tudást át kell adnunk egymásnak, kicsiknek-nagyoknak, azért, hogy még az erzsébetvárosiak sok generációja tudjon itt, helyben lakni, örülni a városi létnek.

Erzsébetvárosban szerencsére nincs hatalmas környezeti terhelést jelentő ipar. Mégis, lássuk, mi adja a kerület üvegházhatású gáz kibocsátásának zömét? Bizony, a legnagyobb részét, csaknem felét a lakóházak fűtése és energiafelhasználása adja! Az oktatási-, egészségügyi-, és irodaépületek, valamint a kereskedelmi és vendéglátóegységek épületei további egyharmadért felelősek. Mivel igen kicsi földrajzi területről van szó, a gépjárművek okozta, a kerületet közvetlenül terhelő kibocsátás viszonylag alacsony arányt képvisel.

 

Erzsébetváros azt a célt tűzte ki, hogy a kerület széndioxid (CO2) kibocsátását a 2011-es bázisévhez viszonyítva 2030-ra 40%-kal csökkenti. Miért pont ennyivel? Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint ahhoz, hogy a globális felmelegedés 2030-ra ne haladja meg a 1,5 fokot, és ne induljanak be a visszafordíthatatlan és robbanásszerű felmelegedési folyamatok, ennyit teljesítenie kell mindenkinek, még az olyan kis szereplőknek is, mint egy budapesti kerület, vagy egy család.

Ehhez mindenek előtt az épületek hatékony szigetelése a cél, hiszen az télen a fűtési, nyáron a hűtési igényt csökkenti. Fontos szerep jut a fűtőrendszerek hatékonyságának növelésének, hogy kevesebb fűtőanyaggal lehessen elérni a kívánt benti hőmérsékletet. Ahol lehet, megújuló energiával kell kielégíteni a villanyáram igényt, ami Erzsébetvárosban napelem-rendszereket jelenthet.

A közlekedés és szállítás járműveinek mennyiségét, nem csak az üvegházhatású gázok csökkentése miatt kell csökkenteni Erzsébetvárosban, hanem azért is, mert a szállópor kibocsátásuk is egészségtelen az itt élők szervezetének, ráadásul a közterületi parkolás és forgalom által elfoglalt helyen a zöldítéssel kell osztoznia.

A felmelegedő klímához történő alkalmazkodás terén, azaz az életminőségünk megőrzése érdekében még ennél is szembetűnőbb változtatásokra van szükség. Egy ilyen sűrűn beépített belvárosi környezetben a túlhevülés nyáron kínzóvá válhat, a hőmérséklet akár 5-10 fokkal is magasabb, mint a kertvárosokban, a felhevült burkolatok és épületek az éjszakai enyhülést sem engedik. Ezt hívják hősziget-hatásnak. Ez ellen a zöldfelületek területének és a lombos fák számának növelésével tehetünk -  a jelenleg leburkolt felületek rovására: legyen az árnyas sétálóutca, zöldtető, zöldfal, új park, vagy utcai fák.

A zöldítés egyben a felületek csapadékvíz-megtartó képességét is elősegíti, elkerülendő az utcáinkon időnként végighömpölygő áradást egy-egy felhőszakadás után.

A sérülékeny csoportokat, elsősorban az időseket és a kisgyerekeket különösen védeni kell a szervezetünknek nehezen elviselhető hőhatásoktól.

Erzsébetváros fontosnak tartja, hogy ezek a célok a szereplők (lakosság minden rétege, önkormányzat, más intézmények, munkáltatók, szolgáltatók) együttműködésével és közös akaratával valósuljanak meg. Ehhez az is kell, hogy mindannyian megismerjük a kerület és a közösség kínálta jó ötleteket, lehetőségeket, és elsajátítsuk azt az újfajta szemléletet és cselekvésmintákat, amelyek segítenek abban, hogy megőrizhessük az emberiséget a Földön.

Erzsébetvárosi Klímastratégia azokat az intézkedéseket mutatja be, melyek segítségével elérhető a 40%-os kibocsátás Erzsébetvárosban.