ÜGYINTÉZÉS
Elektronikus ügyintézés
Gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a gyermek családi és utónevének megállapítása
Építményadó adatbejelentés
Rendelkezés túlfizetés visszatérítéséről, elszámolásáról
Meghatalmazás adóügyi ügyintézéssel kapcsolatban
Kérelem adóigazoláshoz
Adatlap gazdasági társaság fizetési könnyítésre irányuló kérelmének elbírálásához
Adó-Érték Bizonyítvány iránti kérelem magánszemélyek részére
Adó-Érték Bizonyítvány iránti kérelem cégek részére
Családvédelmi koordináció
Építményadó mentes nyilatkozat (non-profit)
Űrlap keresetlevél beterjesztéséhez jegyző birtokvédelmi határozata ellen
Ebösszeíró adatlap
Bejelentés a címkezeléshez szükséges címelemek bejegyzéséhez
Rendezvénytartási engedély megadása iránti kérelem
Vásár-, illetve piac üzemeltetési engedély iránti kérelem, bevásárlóközpont üzemeltetésre irányuló bejelentés
Szálláshely megszűnésének bejelentése
Szálláshely nyilvántartásba vételi kérelem, bejelentés….
Építményadó kedvezmény nyilatkozat (pince)
Megállapodás adóval kapcsolatos kötelezettségekről, jogokról
Jövedelempótló rendszeres támogatás
Ifjú polgár köszöntése
Szemüveg-vásárlási támogatás
Növényültető edények közterületre történő kihelyezése
Kérelem vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásához
Birtokvédelmi eljárás megindítása iránti kérelem
Birtokvédelmi határozat végrehajtása iránti kérelem
Üzemi szabadidős létesítmény zajkibocsátási határértékének megállapítása iránti kérelem
Hatósági bizonyítvány kiállítása, özvegyi nyugdíj igénylése céljából
Idős polgár köszöntése
Idegenforgalmi Adó
Fakivágási engedélykérelem bejelentés formanyomtatvány
Keresetlevél beterjesztéséhez jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása iránti perben
Közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtásához
Kérelem munkakezdési (burkolatbontási) hozzájáruláshoz
Kérelem közútkezelői 42a útcsatlakozáshoz
Helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges hozzájárulás iránti kérelem
Telekadó megállapodás
Telekadó adatbejelentés
Működési engedély visszavonási kérelem
Köztemetés
Letölthető nyomtatványok
Adatszolgáltatás üzleti célú egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban
Családi jogállás rendezéséről szóló tájékoztatás
Ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők adatainak megállapítása
Települési támogatás egészségügyi szolgáltatás hátralékának kifizetéséhez
Ipari tevékenység folytatásának bejelentése
Hozzájárulás a kiskorú gyermeknek az apaság megállapítása iránti perben az anya pertársaként való részvételéhez
Az ipari tevékenység folytatásához szükséges engedély iránti kérelem
Nagykorú apa esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele
Egyszeri, rendkívüli települési támogatás (COVID támogatás)
Gyámnevezés, gyámságból való kizárás
Hatósági bizonyítvány
Házassági név módosítása
Névváltoztatási eljárás
Halálesetek anyakönyvezése
Átmeneti vagy tartós létfenntartási gondhoz nyújtott települési támogatás
Házasságkötési szándék bejelentése
Újszülöttek anyakönyvezése
Anyakönyvi kivonat kérelem
Egyszeri otthonápolási támogatás
Ipari tevékenység megszűnésének bejelentése
Kiegészítő szállítási támogatás
Táborozási támogatás
Adósságkezelési szolgáltatás
Fűtési támogatás
Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás
Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása
Működési engedély kérelem üzletköteles termék forgalmazásáról
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
Ösztöndíj-támogatás
Beiskolázási települési támogatás
Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás
Gyermekvédelmi települési támogatás
Tervtanács
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
Gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatás
Bejelentés nem üzletköteles termék forgalmazásáról
Településképi kötelezés
Településképi véleményezés
Településképi bejelentés
Települési arculati kézikönyv




VÁROSHÁZA
Jegyzői titkárság
Polgármester
Alpolgármesterek
Jegyző
Aljegyző

Képviselő-testület >
Az Önkormányzat összetétele
Benedek Zsolt
Bárdi Zsuzsanna
Bónus Éva
Devosa Gábor
Dr. Kispál Tibor
Garai Dóra
Molnár István
Nagy Andrea
Sáli Annamária
Szücs Balázs
Ujvári-Kövér Mónika
Veres Zoltán
Vagyonnyilatkozatok
Ripka András

Bizottságok >
Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság
Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság
Városüzemeltetési Bizottság
Értéktár Bizottság
Egyéni Országgyűlési Képviselő

Nemzetiségi Önkormányzatok >
Bolgár
Cigány
Görög
Horvát
Lengyel
Német
Örmény
Román
Ruszin
Szerb
Ukrán

Munkacsoportok >
Belső Erzsébetvárosi Munkacsoport
Rövidtávú Lakáskiadás Munkacsoport




KERÜLETÜNK
Ingyenes KATÁS tanácsadó szolgáltatás

Díjak >
Karinthy Frigyes-ösztöndíj 2021. I. félév
Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj Pályázat 2021
„Erzsébetváros 56” kitüntetés 2021
„ERZSÉBETVÁROS SZOCIÁLIS SZAKEMBERE” Díj
Mondja meg Ön, kik kapják meg a kerület legnívósabb elismeréseit
„ERZSÉBETVÁROS 56” kitüntetés 2022

Erzsébetváros újság >
Erzsébetváros újság 2021
Erzsébetváros újság 2020
Erzsébetváros újság 2019
Erzsébetváros Újság 2018
Erzsébetváros Újság 2017
Erzsébetváros Újság 2016
Erzsébetváros Újság 2015
Erzsébetváros Újság 2014
Erzsébetváros Újság 2013
Erzsébetváros Újság 2012
Erzsébetváros Újság 2011
Erzsébetváros Újság 2007
Erzsébetváros Újság 2006
Erzsébetváros Újság 2005
Erzsébetváros Újság 2004
Erzsébetváros Újság 2022

Erzsébetváros arculati kézikönyv >
Arculati kézikönyv

Klímavédelmi kabinet >
Klímastratégia
Klímavédelmi akcióterv
Klímavédelmi szemléletformálás projekt

Kulturális Koncepció >
Kulturális Koncepció




INTÉZMÉNYEK
Egészségügyi intézmények
Közszolgáltatók, közintézmények
Egyházak, felekezetek
Kulturális intézmények
Oktatási intézmények
Gyermekjóléti és szociális intézmények
Gazdasági társaságok
Közbiztonság
Civil szervezetek




NYILVÁNOSSÁG
Adatvédelmi tájékoztató
Állásajánlatok
Nyilvántartások
Hirdetmények
Pályázatok
Üvegzseb
Önkormányzati Rendeletek
Általános Közzétételi lista
Egyéb közzétételek

Választások >
Helyi választási bizottság
VII. kerület választókörzetei
Helyi Választási Iroda
OEVB
Helyi Népszavazás

Programok, Projektek >
Forgalomcsillapítás - Online lakossági fórum
Forgalomcsillapítás II Lakossági fórum
Forgalomcsillapítás feb. 28-ig
Tájékoztató időseknek
Gazdasági Program 2020-2024
Tervezzük meg együtt a megújuló Klauzál teret




KAPCSOLAT
Hivatal elérhetőségei
Intézmények elérhetőségei
Kiemelt telefonszámok



  • írta Adminisztrátor
  • 2021. június. 16. szerda
  • 0

Az önkormányzatok kirablása: A lakástörvény módosítása: zöld út a lakásmaffiának

title image

Az önkormányzatok kirablása: A lakástörvény módosítása: zöld út a lakásmaffiának

Az önkormányzatok kirablása

A lakástörvény módosítása: zöld út a lakásmaffiának

A hazai önkormányzatok szinte teljes kifosztásáról szól az a törvénymódosító javaslat, amit az éj leple alatt nyújtott be Böröcz László  fideszes képviselő májusban. Ha a lakástörvény módosítását megszavazza a parlament, akkor több mint 100 ezer önkormányzati, illetve állami lakás, azaz körülbelül 1000-1200 milliárdos közvagyon juthat magánkezekbe. Ha például Erzsébetváros elveszíti a bérlakásait, az 67 milliárdos veszteséget jelentene a kerületnek. Túl azon, hogy ez a tervezet alkotmányos aggályokat vet fel, olyan súlyos lakhatási válsághoz vezetne, amire még nem volt példa idehaza.

 

Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere azt mondja: a Fidesznél az utóbbi hónapokban gyakorlattá vált az a sunyi módszer, hogy éjjel nyújtják be a törvényjavaslataikat, hogy minél később reagálhassanak rá az ellenzéki képviselők. Ám az 1993-as lakástörvény módosítása ezúttal fideszes körökben is kiverte a biztosítékot.

  • Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere Facebookon nyílt levélben üzente, hogy ez a tervezet „marhaság és igazságtalan.” A Fidesz még a saját polgármestereivel sem egyeztetett erről előzőleg. Az igazi baj az, hogy a javaslatot érdemi vita nélkül át lehet vinni a parlamenten. A 133 kormánypárti képviselő mindig megszavazza, azt, amire felülről utasítják őket – mondja Niedermüller Péter.

 

Intézményesített rablás

Akárcsak a többi ellenzéki polgármester, ő is nyílt rablásnak tekinti ezt a törvénymódosítást, amely kötelezné az önkormányzatokat, a tulajdonukban lévő bérlakások eladására. A lakásvásárlás mindenkit megilletne, akinek a bérleti jogviszonya legalább 2020. december 31. óta fennáll, és nincs felhalmozott köztartozása. Az állam még azt is megszabná, hogy az önkormányzatok mennyiért adhatják el a saját ingatlanjaikat: ez a lakások piaci értékének 30 százaléka lenne. Ám a vevőt további árcsökkentés illetné meg attól függően, hogy mióta lakik a bérleményben, és részletre vagy egy összegben fizetne. Akár a forgalmi érték 10-15 százalékáért is megszerezhetné a bérlakást.

Persze sokaknak elsőre főnyereménynek tűnhet, hogy potom összegért „ölükbe hullik” egy ingatlan. Csakhogy nagyon nem mindegy, kik lesznek a privatizáció igazi nyertesei, kik a vesztesei, és milyen szinten károsítják a közvagyont.  

Jogállamtól a diktátumok felé

A törvénytervezettel az elsődleges probléma az, hogy mélységesen antidemokratikus és alkotmánysértő. Érdemes összevetni, milyen is volt az előző, ’93-as lakástörvény, amelyet most át akar írni kormány. 

A rendszerváltás után született lakástörvény – tiszteletben tartva az önkormányzatok függetlenségét és szabadságát – széles teret adott a helyi vezetésnek arra, hogy maguk döntsenek arról, a tulajdonukba került lakások közül mennyit és mennyiért akarnak értékesíteni. Ezzel szemben a jelenlegi módosítás súlyosan korlátozza az önkormányzatokat, hiszen a közvagyonuk kiárusítása kötelező előírás, és még az eladási árba sem szólhatnak bele.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója is úgy véli: a lakástörvény jelenlegi módosítása komoly alkotmányos aggályokat vet fel.

  • Az önkormányzatok alól kirántja a talajt, elveszi tőlük a tulajdonukat. Ez olyan, mint egy kompenzáció nélküli kisajátítás. Sérül az önkormányzat és a bérlő közötti szabad szerződés joga, az áralku lehetősége. Ez egy diktátum: az állami hatalommal való visszaélés.

Az Utcajogász Egyesület is ezt állítja közleményében: „Álláspontunk szerint az új szabályozási javaslat alapjogsértő, ugyanis sérti a tulajdonhoz való jogot, a szociális biztonsághoz való jogot és az önkormányzatiság elvét.”

Annak idején, 1993-ban az önkormányzatok azokat a leromlott állapotú tanácsi lakásokat adták el, amelyeket a korábbi rendszerből ingyen megörököltek. Ligeti Miklós szerint sok esetben kifejezetten szabadulni szerettek volna ezektől a lakásoktól, mert nem akartak a felújításaikra költeni. De most más a helyzet. Az önkormányzatok az elmúlt évtizedekben saját költségen építettek bérlakásokat, illetve sokat fordítottak a meglévő ingatlanjaik karbantartására. Így van ez a VII. kerületben is.

  • Minden évben több millió forintot költünk a bérlakás állományunk fenntartására. Nyílászárókat cseréltünk, kéményeket béleltünk, korszerűsítettük több helyen fűtési rendszert – erősíti meg dr. Bernáth Attila, az Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Zrt. (EVIN) vezérigazgató-helyettese.

A Fidesz eddig is durván sarcolta az önkormányzatokat például az ingyenessé tett parkolással, az iparűzési adók megfelezésével. Ez Erzsébetvárosnak eddig ez 3 milliárd forint mínuszt jelent, ebből lehetett volna például óvodákat felújítani, és más szociális célokra költeni. A VII. kerületben közel 1800, a törvényjavaslat által érintett bérlakás van, ha ezeket el kell adni ilyen töredék áron, akkor az újabb 67 milliárdos veszteség lenne.

  • A lakásállomány az önkormányzat vagyona, ha ezt elveszik, az anyagi helyzetünk drámai módon meggyengül – folytatja Niedermüller Péter – Ezzel a kerület elsősorban a lehetőségeit veszíti el. Például a Verseny utcában 76 szociális bérlakás építését tervezzük. Ehhez valószínűleg banki hitelt kellene felvenni, és a fedezetét a bérlakások jelentenék. Ha ezeket eladjuk, hogy juthatunk hitelhez? Miből ruházzunk be? Az önkormányzat tulajdonában már csak 400, lakhatásra alkalmatlan, üresen álló helyiség maradna. Minden fejlesztési programunk veszélybe kerülhet.

 

A lakhatási szegénység elmélyülése

 

Őze Sándor A Város Mindenkié egyik koordinátora úgy véli, ez a törvénytervezet teljesen ellentétes a társadalmi igazságossággal.

  • Alapvetően azokat támogatja, akik már rendelkeznek valamifajta mozgatható tőkével, stabil jövedelemmel.

Nem véletlen, hogy a törvénymódosítás első körben csak a Várban található önkormányzati lakások megvételére vonatkozott. Sok Fidesz-potentát, rokonaik és barátaik jutottak itt bérlakásokhoz, nyilván nem a szociális helyzetük, hanem a politikai kapcsolataik révén. Nem nehéz kiszámolni, kik járnak igazán jól a közvagyon kiárusításával. Egy jó állapotú, jó helyen lévő bérlakás piaci áron mondjuk 70 millió forintot ér. Ha valaki megveszi 15 százalékért, körülbelül 10 millió forintért juthat a lakáshoz, tehát az államtól – privatizációs ajándékként – kapott 60 millió forintot. Erzsébetvárosban viszont valóban sokan laknak szociális alapon kicsi, rosszabb minőségű lakásokban. Ha a 20 millió forintot érő lakást megveszi valaki 3-4 millió forintért ő már „csak” 16 millió forintos privatizációs ajándékot kapott az államtól.

Csakhogy, akik valóban rászorulók, azoknak nincs több milliós megtakarításuk a vásárlásra.

  • Ezekre az emberekre különösen jellemző a lakhatási szegénység, vagyis a jövedelmüknek legalább az 50 százalékát a lakhatásra költik. Nekik a rezsi kifizetése és gondot okoz – teszi hozzá Őze Sándor.

Eddig is nagyon kevés szociális bérlakás volt az országban. Ha ennyi sem marad, az olyan súlyos lakhatási válságot idézhet elő, amire még nem volt példa nálunk.

A legrosszabbul tehát megint a legszegényebbek járnak, bár tény, hogy a tervezet szerint 25 éves részletre is meg lehet venni a bérlakásokat. Niedermüller Péter azonban ennek a veszélyeire is figyelmeztet:

  • Tegyük fel, hogy valaki kap banki kölcsönt, és eladósodik 25 évre. De ha később valamiért nem tudja fizetni a törlesztést, mi lesz vele? Láttunk erre tragikus példákat az eladósodott devizahiteleseknél. A VII. kerületben sok olyan kislakás is van, ahol szűk szoba-konyhában laknak két gyerekes családok. Szükségük lenne nagyobb helyre, ha a gyerekek kamaszodnak. Miből vesznek másik ingatlant? Ha viszont leadják a jelenlegi bérlakásukat plusz pontokkal pályázhatnának nagyobb bérlakásra a kerületben – magyarázza a polgármester.

A lakástörvény módosítása azonban ettől is megfoszthatja az alacsony jövedelműeket. Ráadásul tárt kapukat nyit a lakásmaffiának, és ennek következtében rengetegen kerülhetnek az utcára.

  • Ez lett a következménye az 1993-as lakástörvénynek is. Jelentősen megnőtt a hajléktalanok száma, és ezt generálhatja újra a jelenlegi módosítás is – véleményez A Város Mindenkié aktivistája.

 

Zöld út a lakásmaffiának

 

A lakásmaffia ténykedése sajnos az Erzsébetvárosban sem ismeretlen. Dr. Bernáth Attila, az EVIN Zrt. vezérigazgató-helyettese azt mondja, a lakásmaffia mindig a legszegényebbeket veszi célba, azokat, akik tartozásokat halmoztak fel, és néhány millióért sem tudják megvenni az önkormányzati lakást.

- Felkeresi a bérlőt egy ingatlanspekuláns, felajánlja, hogy majd ő kifizeti a lakás vételi árát, a lakó pedig megveszi azt a saját nevén. Majd a lakást hamarosan átíratja a spekuláns nevére. Lehet, hogy a bérlő így megszabadul a pillanatnyi adósságától és hozzájut 1-2 millió forinthoz, de abból sehol nem fog tudni másik lakást venni. Előbb-utóbb az utcán köthet ki.

Bernáth Attila szerint a lakásmaffia működésére bizonyítékok is vannak a VII. kerületben.

  • Az előző fideszes városvezetés alatt, az olcsón kiárusított ingatlanok jelentős hányada rövid időn belül más tulajdonoshoz került. A választások előtti öt évben hirtelen megnőtt az így eladott lakások száma, például 2018-ben az értékesített lakások több mint 41%-a 3 hónapon belül, több mint 57%-a 1 éven belül gazdát cserélt. Ezeket a bérlakásokat a piaci értékük 30 százalékáért adták el bizonyos lakóknak. Arra is volt példa, hogy egy részletre vásárolt lakás első törlesztőjét még a lakó fizette be, de a következő hónapban már egy olyan Kft. utalta a pénzt, amelynek a lakáshoz előtte semmi köze nem volt. Azt vélelmezzük, hogy az igazi vevő eleve nem a bérlő volt, hanem valaki más, akinek a nevére került az ingatlan, és komoly haszna származott ebből – mondja Bernáth Attila.

Épp a lakásmaffia visszaszorítása érdekében döntött úgy a Niedermüller Péter vezette önkormányzat az EVIN Zrt.-vel egyeztetve tavaly, hogy a bérlakások vételárát 85 százalékra emeli. Ez már nem akkora csábítás a csalóknak, hogy kifosszák a kerületet.

 

Irány az alkotmánybíróság!

 

Ez a törvénytervezet politikai oldaltól függetlenül minden önkormányzatot sújt. Niedermüller Péter ezért abban bízik, hogy fideszes polgármesterek ki tudják lobbizni a módosítás módosítását, bár a legjobb az egész eltörlése lenne. Erzsébetváros DK-s polgármestere nem lát esélyt arra, hogy a kormánypárti és ellenzéki polgármesterek közös erővel lépjenek fel a tervezet ellen.

  • A fideszes kollégák egyénileg, a saját nevükben tiltakoztak, de számukra a pártlojalitás fontosabb annál, mint hogy bármilyen közös ügyben összefogjanak az ellenzékkel.

Ha a törvénytervezetet a parlament elfogadja, az ellenzéki polgármesterek az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Egyébként az 1993-as lakástörvény eredeti változata még jóval szigorúbban korlátozta volna az önkormányzatok tulajdonjogait. Akkor a Fidesz is óvást emelt ez ellen az Alkotmánybíróságnál, és a panaszuknak a taláros testület helyt adott.  A mostani módosításba viszont a Fidesz több olyan passzust beemelt a ’93-as törvényből, amelyek ellen akkor tiltakozott. Szomorú kórképe ez annak, hogy miként rombolódott le a demokrácia a rendszerváltás óta.